
Kékruhás nő
1800 utáni Gyűjtemény
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | francia |
Készítés ideje | 1851 |
Tárgytípus | szobor |
Anyag, technika | kő, aranyozás |
Méret | 75 × 50 × 50 cm |
Szignó | Hátul a talapzaton: FLORENTIAE F DE FAUVEAU 1851 |
Leltári szám | 2024.1.1.U |
Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A francia arisztokrata családból származó Félicie de Fauveau személyisége és művészete is rendhagyó, excentrikus volt. Autodidakta szobrászként Ary Scheffer és Paul Delaroche történeti festők szemléletéhez állt közel: a középkor és a reneszánsz időszakból inspirálódó, úgynevezett trubadúr stílus képviselője volt, romantikus, historizáló alkotásai Alexandre Dumas regényírót is megihlették. Nőként férfias megjelenésével keltett feltűnést, ám mély vallásossága, radikális politikai állásfoglalásai okán is kitűnt kortársai közül. 1831-ben részt vett a Lajos Fülöp elleni Bourbon-párti felkelésben, melynek bukása után száműzetésbe kényszerült. Firenzében telepedett le, ahol az orosz cártól, az európai nemesség tagjaitól – köztük Zichy Edmundtól – kapott megbízásokat. Noha Fauveau neve a 19. század végén feledésbe merült, újabban ismét kutatások, kiállítások foglalkoznak sajátos művészetével.
A budapesti kőszobor is Firenzében készült, ahogy ezt a talapzatán olvasható „Florentiae” felirat igazolja. A művön Fauveau jellegzetes dekoratív megközelítése érvényesül. A figura – akinek hullámos haját tavirózsalevelek díszítik – valószínűleg egy vízitündér. Ruházatát, illetve pillangóéra vagy uszonyokra emlékeztető szárnyait aranyozott részletek ékesítik. A tündér alakja felfelé ívelő, dinamikus spirál, a testéhez simuló drapéria a víz alatti hullámzást idézi. Füléhez emelt keze azt sejteti, hogy a felszínről leszűrődő hangokat igyekszik kivenni. A mű igen közel áll Fauveau egy húsz évvel későbbi márványszobrához, mely csakugyan egy mitikus vízilényt, az emberi lélekre vágyó Ondine-t ábrázolja.
Kovács Anna Zsófia
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.