Szemfestéktartó edényke

A zömök, magas vállú, a Középbirodalomban egységesedett forma egy későbbi változatát követő szemfestékes edényke szűk nyakkal, széles és vastag peremmel rendelkezik. Eredeti formájában feltehetően lapos, korong alakú fedél, szintén a Középbirodalomban megjelenő szemfestékes pálcika, ún. applikátor, továbbá egy, a fedelet stabilizáló, bőrrel rögzített textilborítás is tartozott hozzá. A szemfestékes edény a szokásoknak megfelelően nemes anyagból készült, esetünkben a leggyakrabban előforduló egyiptomi alabástromból, azaz travertínóból. Anyaga, formája és mérete miatt a tárgyat a Második átmeneti korra vagy az Újbirodalom eleji 18. dinasztiára keltezhetjük. A szemfestéknek egy szűk mélyedés biztosít helyet, amelyben az applikátor segítségével könnyedén és biztonságosan kikeverhető volt a fekete galenitből előállított keverék. Ekkoriban már ritkábban alkalmazták az Óbirodalomban kedvelt, rézalapú malachitból készült zöld pigmentet.
A szem köré festett sötét smink egyrészt esztétikai, dekoratív célokat szolgált, másrészt gyakorlati, orvosi funkciót látott el. Más gyógyászati anyagokkal kikeverve, továbbá valamelyest árnyékot adva a szemnek, az ólomtartalmú galenit fertőtlenítő hatással bírt: a forró éghajlat, az erős napsugárzás, valamint a homokvihar okozta szembetegségek megelőzésére és enyhítésére alkalmas eszköz volt. Kimutatható, hogy az anyag szintetikus összetevőket is tartalmazott, azaz előállítása komoly szakértelmet kívánt. A szemfestékes edénykék a mindennapi élet személyes kellékei voltak, ugyanakkor – elsősorban a 18. dinasztia folyamán – a halott gyakran tovább is vitte őket sírmellékletként túlvilági életéhez, így a tárgyak értékes alapanyagának szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak.