| Készítés ideje | 1520 körül |
|---|---|
| Tárgytípus | táblakép |
| Anyag, technika | fenyőfa, olaj-tojás tempera |
| Méret | képméret: 124 × 84 cm |
| Leltári szám | 53.566 |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Késő gótikus szárnyas oltárok |
Eperjes város tehetős polgárát, az 1520-as években szenátorát és előtte térdelő fiát Szent János evangélista védőszentként ajánlja a gyermekét ölében tartó Mária figyelmébe. János Lukács evangéliumát követve elhangzó szavai a fagerendán olvashatók. Az Ég királynőjeként értelmezett Szent Szűz feje fölé lebegő angyal tart koronát. Jézus a vörös köpenyes, fejkendős Szent Anna felé fordul, míg a mellvéd mögött álló Szent József a Mettercia-csoportot Szent Család-ábrázolássá bővíti. A festmény megrendelőjét a bal oldalon függő, beszédes címer azonosítja: az egymás fölött lebegő vörös kalapok – németül Hüte – a donátor vezetéknevére utalnak. A Dürer-metszeteket idéző, tágas teremből a szabadba nyílik kilátás. A tájháttérben ábrázolt malom, fölötte a színes ég előtt felhőn lebegő, áldó Atyával szimbolikus jelentés hordozója: ahogy a búza csak a malomkövek közt lisztté őrölve válhat a miseáldozat ostyájának alapanyagává, úgy a képen gyermekként ábrázolt Jézusnak is kereszthalált kell halnia ahhoz, hogy az emberiséget megválthassa bűneitől. A világi szereplőket is ábrázoló, önálló festmény számos jellegzetessége és technikai részlete árulkodik az itáliai reneszánsz stílus formanyelvének ismeretéről és átvételéről.
Radocsay, Dénes, A középkori Magyarország táblaképei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
