| Készítés helye | Egyiptom |
|---|---|
| Készítés ideje | Kr. e. 13–11. század (1292-1077) |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | Kő |
| Méret | 10 × 9 cm |
| Leltári szám | 51.2174 |
| Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Ókori Egyiptom, Mindennapi élet |
A szobortöredék eredetileg egy térdeplő, a Ramesszida kor előkelő ünnepi pliszírozott öltözetét viselő férfialak volt, aki kezében magas oltáron guggoló galléros páviánszobrot (Papio hamadryas) tart, azaz egy szobrot látunk a szoborban. Az állat gazdagon díszített sörénnyel rendelkezik, mancsa a szokásos ábrázolási kánonnak megfelelően térdén pihen, míg két lába között hímtagja is megfigyelhető. Esetünkben a férfialak felsőteste, a talapzat elülső oldala, a pávián pofája, valamint holdsarlót és teliholdat ábrázoló fejdísz is hiányzik. Utóbbi a páviánok és Thot Holdhoz fűződő viszonyára utalna.
A votív szobortípus az újbirodalmi 18. dinasztiában jelent meg az elit körében. A pávián Thot szent állataként, megjelenési formája, aki az írás és a tudás istene, az írnokok védelmezője volt, így a szobrocska elsősorban egy írnok fogadalmi felajánlása lehetett, amelyet Thot-szentélyben állíthatott fel, kifejezve egyrészt tulajdonosának odaadását az isten felé, másrészt védelmet remélve tőle.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
