| Készítés ideje | Kr. u. 80–100 |
|---|---|
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | faragott, márvány (parosi) |
| Méret | magasság: 52,5 cm, szélesség: 27,5 cm, mélység: 19,5 cm |
| Leltári szám | 4794 |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Klasszikus ókor, Erósz – Dionüszosz – Tanathosz |
A frontálisan ábrázolt isten testét csupán a vállára terített köpeny és az arra rátett párducbőr borítja. Az állat feje az isten mellkasa közepén mintegy összefogja a ruházatot. A jobb oldalon fatörzs alakú szobortámaszték látható.
A mű a császárkori szobrászat archaizáló stílusirányzatába tartozik. Érett, szakállas férfinak ábrázolja Dionysost, az archaikus görög művészetben szokásos minta szerint. (A szakállas istenarc megőrződött a szobortípus néhány további fennmaradt példányán; a legépebb a római Museo Torloniában található.) A szemköztnézeben ábrázolt felsőtest és a szimmetrikusan elrendezett ruha is a Kr. e. 6. századi görög művészet hagyományát folytatja. A testsúly egyenetlen elosztása és a kontraposzt viszont a Kr. e. 5. század elején készített műveket idézi, és az isten lényegében meztelen ábrázolása is csak az archaikus kor után vált szokássá a görög szobrászatban. A császárkori szobrász tehát válogatott a rendelkezésére álló művészi minták között. Kompozíciója a Kr. u. 1. század végén alighanem régiesnek hatott, de ez nem volt öncélú: műve az isten ősi voltát hangsúlyozza.
A szobron végzett anyagvizsgálat eredménye alapján parosi (Paros-Choriodaki) márványból készült.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
