
Négyfülű tárolóedény a paloták pusztulása utáni korszakból
Antik Gyűjtemény
Készítés ideje | Kr. e. 4. század eleje |
---|---|
Tárgytípus | szobor |
Anyag, technika | faragott, márvány (pentélikoni) |
Méret | 54,7 × 39 cm |
Leltári szám | 4744 |
Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény |
Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Klasszikus ókor, Erósz – Dionüszosz – Tanathosz |
Márvány sírdombormű töredéke, amely plasztikusan kifaragott, kétfülő sírvázát (loutrophoros) ábrázol. Az edény jobb fülének csak az alsó csonkja maradt meg, a testén pedig két vadászó férfit jelenítettek meg. Egyikük ágaskodó lovon ül, chitónt és chlamyst, a fején petasost visel, és döfni készül a jobbjában tartott lándzsájával. A vele szemben gyalogosan előresiető alak szintén chitónba és chlamysba van öltözve, a fején viszont alopekis van; két kezével fejszét emel a feje fölé – hamarosan ő is lesújt. Az állat, amelyre vadásznak, immár hiányzik a tárgyról.
A klasszikus kori athéni síremlékeken gyakran jelennek a halotti kultuszra jellemző edények (lékythos, loutrophoros). Mindegyik vázaforma saját jelentést hordozott. A loutrophorost esküvői szertartásokon használták, de gyakran ábrázolták sírköveken is. Ebben a kontextusban valószínűleg olyan ifjakra utal, akik házasságkötés előtt hunytak el.
A sírsztélén végzett anyagvizsgálat eredménye alapján pentélikoni márványból készült.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.