
Apraxin grófnő és leánya
1800 utáni Gyűjtemény
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | osztrák |
Készítés ideje | 1835 |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, kartonpapír |
Méret | 25 x 30,3 cm |
Szignó | lent, balra a mérleg serpenyőjén: F. EIBL. 1835. |
Leltári szám | 155.B |
Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A 19. században a vidéki élet eszményítése mellett nagy népszerűségnek örvendett a paraszti réteg nehéz sorsának képi megjelenítése is, ami a zsánerképek fellendülését eredményezte. Ezek a képek gyakran hordoztak valamiféle erkölcsi üzenetet.
Nincs ez másként Franz Eybl Hagymát áruló tót fiú című műve esetében sem, melyen szinte tapintható a festő szánalma a szakadt ruhás, a társadalom pereméről származó parasztfiúcska iránt. A kisfiú egyenesen kitekint a képből, alakját a rá irányított fény teszi monumentálissá. Öltözékének ábrázolásában a művész hitelességre törekedett – a korszak festői fokozott érdeklődést mutattak a paraszti társadalom ruházata iránt. A vászonruha, mint a kevésbé módos parasztok viselete, még inkább hangsúlyozza a fiú szegénységét.
Eybl népszerű litográfusként és arcképfestőként gyakran járt a Habsburg Birodalom magyar vidékein, így valószínű, hogy utazásai során zsánerképeihez is merített ihletet. Ez a kép is így készülhetett, hiszen a tótok – vagy szlovákok – népes kisebbséget alkottak a korabeli magyar területeken.
Izsák-Boda Bianka
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 2.rész. A Nemzeti Múzeum sorozatai 1.füzet: a, A Pyrker-képtár; b, A József Magyar-képtár; c, A Széchenyi Általános-képtár, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1909.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 142. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.