| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | holland |
| Készítés ideje | 1878 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 90 x 151 cm |
| Szignó | lent, jobbra: Gabriel f. |
| Leltári szám | 75.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Courbet-tól Baselitzig. 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
Gabriël a hágai iskola utolsó generációjának volt tagja, ám a művészcsoport stílusára jellemző melegszürke árnyalatok helyett tájképein élénk színeket alkalmazott, amivel kivívta magának „a hágai iskola koloristája” címet. A Reggeli harmat jellegzetes példája Gabriël tájképeinek: az Amszterdamhoz közeli települést, Kortenhoef poldert ábrázolja. A művész gyakran járt ezen a vidéken és örökítette meg a „Gabriël földjeként” elhíresült tájat. A képen a holland tájfestészet klasszikus elemei is feltűnnek, például a párálló látóhatár mögött felderengő szélmalmok.
Gabriël egyik tanítványa, Willem Bastiaan Tholen az 1880-as évek elején készült festményén – amelyet ma a rotterdami Museum Boijmans Van Beuningenben őriznek – megörökítette, amint mestere a vízen ringatózó csónakban, egy napernyő árnyékában, ölében festékes dobozzal alkotott. A tubusból kinyomható festéket a 19. század közepén találták fel, így a művészek könnyen magukkal tudták vinni a festéket anélkül, hogy kiszáradt volna. Ez lehetővé tette a számukra, hogy a szabadban is dolgozzanak. Gabriël feltehetően a Tholen által megörökített munkamódszerrel készített vázlatokat és ma egy magángyűjteményben található kisebb verziót a polderről. A budapesti képet pedig – ahogy arra a méretéből következtethetünk – valószínűleg ezek alapján festhette a műteremben.
Mrázik Rebeka
Gergely, Mariann, Bereczky, Loránd (ed.), A Hágai Iskola: A 19. századi holland festészet mesterművei a Haags Gemeentemuseum gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 68. o.
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 2.rész. A Nemzeti Múzeum sorozatai 1.füzet: a, A Pyrker-képtár; b, A József Magyar-képtár; c, A Széchenyi Általános-képtár, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1909.
Matits, Ferenc, “Haagse School in Hongaars bezit”, Pulchri 1382-1229. 20. jg. nr. 1. (1992), 14-15 o.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 155. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
