Néró Róma üszkein sétál Karl Theodor von Piloty

Karl von Piloty, a müncheni történeti festészet iskolateremtő mestere ezen a korai fő művén az i. sz. 64-es tűzvész után Róma utcáin vonuló Néró császárt festette meg. A teátrális kompozícióban két, eltérő időben játszódó jelenetet egyesített: a háttérben továbbra is tomboló tűz pusztítását és a keresztény mártírok kivégzését, akiket később alaptalanul vontak felelősségre a katasztrófáért. Piloty 1858-ban Rómába utazott, ahol számos tanulmányt és vázlatot készített a képhez. A nagy odafigyeléssel megfestett építészeti részletek, a mozaikpadló maradványai, illetve az örök várost jelképező anyafarkas szobrának töredékei a dicső múlt jelképei. A császár, akit már egyes ókori történetírók is Róma szándékos felgyújtásával vádoltak, megrendülés nélkül, szinte gőgösen tekint végig a város romjain és az áldozatokon. A diktátor megjelenítésében a 19. század második felében kialakított Néró-kép, az őrült, dekadens zsarnok alakja köszön vissza.
A festményt Pálffy János gróf rendelte meg, akinek valószínűleg maga a művész ajánlotta a témát. A gyűjtő a képet pozsonyi palotájába szánta, időközben viszont megváltozhatott az elképzelése, és 1872-ben a Nemzeti Múzeumnak adományozta a művet.

Sodics Dominika