| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | osztrák |
| Készítés ideje | 1839 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, fa |
| Méret | 100 x 136 cm |
| Szignó | jobbra: Ranftl 1839 (a teknőn) |
| Leltári szám | 405.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A rengeteg áldozatot követelő és jelentős anyagi kárt okozó 1838-as pesti árvízről számos korabeli ábrázolás született. A bécsi Johann Matthias Ranftl – Carl Klettével együttműködve – tíz rajzból álló sorozaton örökítette meg az eseményeket, melyet azután litográfiaként sokszorosítottak. Valószínűleg a rajzok egyike szolgálhatott kiindulópontként Ranftl 1839-es festményéhez is. A háttérben vélhetően a Józsefvárosi templom tornya magasodik, jelezve, hogy a művész az árvíz által legerősebben sújtott városrészbe helyezte a jelenetet. A képtérben rézsútosan megjelenő tutaj motívumán és a gúlakompozícióba rendezett alakok mozdulatain nem csupán Peter Fendi az 1830-as bécsi árvizet feldolgozó művének (1830, Bécs, Wien Museum), hanem a korszak talán legemblematikusabb katasztrófaképének, Théodore Géricault Medúza tutaja (1819, Párizs, Musée du Louvre) című festményének hatása is érezhető. Előképeihez hasonlóan Ranftl festménye egyszerre kortárs eseményt rögzítő dokumentum és akadémista képi toposzokkal dolgozó történeti kép.
Sodics Dominika
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
