| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | német |
| Készítés ideje | 19. század közepe |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 85 x 123 cm |
| Szignó | lent, balra: Ed Schleich |
| Leltári szám | 113.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Eduard Schleich, a müncheni iskola első realista plein air tájfestője, kezdetben történelmi festészetet tanult a müncheni Képzőművészeti Akadémián, ahonnan tehetségtelenségére hivatkozva hamar elbocsátották. 1830 körül késő romantikus hegyvidéki tájképekkel lett sikeres, amelyekhez a Felső-Bajorországban, illetve Tirolban készült vázlatait használta fel. Nagy hatással volt rá a 17. századi holland tájábrázolás, illetve Rubens tájképeinek kozmikus tágassága, akinek munkásságából merítve a felső-bajor természetet a fény, a színek és a légkör festői látomásaként jelenítette meg.
Egyedi tájkoncepciója hosszú kísérletezés után 1850 körül alakult ki, amikor a természet tanulmányozása helyett egy csapásra annak holisztikus szemléletét részesítette előnyben. Képes volt az egyszerű motívumoknak visszafogott nagyságot adni, így folytatva a 19. század eleji müncheni hagyományokat: így a Szépművészeti Múzeum Táj hazatérő tehenekkel című képén is, melyen a bajor táj meglehetősen egyszerű, hétköznapi részleteit, kevésbé látványos elemeit örökítette meg. A múzeum öt Schleich-képe közül ez az egyetlen, amely nem Pálffy János gróf hagyatékából származik.
Izsák-Boda Bianka
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 2.rész. A Nemzeti Múzeum sorozatai 1.füzet: a, A Pyrker-képtár; b, A József Magyar-képtár; c, A Széchenyi Általános-képtár, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1909, 283. o.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 150. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
