| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | német |
| Készítés ideje | 1900 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, fa |
| Méret | 40 x 29,1 cm |
| Szignó | lent, jobbra: Heinrich Schlitt |
| Leltári szám | 275.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Heinrich Schlitt festészetének kedvelt és gyakori szereplői a törpék. Az emberi fantázia szülte erdei lényekhez a hagyomány hol negatív, hol pozitív tulajdonságokat és jelentést párosít – ám az tagadhatatlan, hogy Schlitt művein a törpék inkább az utóbbi színben tűnnek fel. A humort sem nélkülöző alkotásokon a kis főszereplők hol buborékot fújnak egy gomba kalapjáról, hol lepkefogóval kergetik a pillangókat, máskor szerenádot adnak egy levelibékának, levest főznek, festenek, újságot olvasnak vagy pipázva vándorolnak az erdőben, leggyakrabban békák és sáskák társaságában.
Heinrich Schlitt neve nem csak a festészet kedvelőinek csenghet ismerősen, hiszen pályafutása során számos területen kipróbálta magát. Neve feltűnik megannyi kiadvány, többek között könyvek, folyóiratok és újságok illusztrátoraként, ám manapság talán a korsógyűjtők körében örvend a legnagyobb népszerűségnek. Schlitt egyike volt a nagy múltú német kerámiamanufaktúra, a Villeroy&Boch kiemelt művészeinek. Az általa tervezett söröskorsók – melyeken gyakorta feltűnnek a művésznek oly kedves törpék is – a mai napig kiemelkedő értéket képviselnek a gyűjtők körében.
Mrázik Rebeka
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3.rész, Új szerzemények. 3. füzet: a, Plastikai művek; b, Az 1913. évi szerzemények; c, Kifüggesztésre, elhelyezésre és kezelésre vonatkozó adatok: d, Sorszámszerinti jegyzék; e, Tárgymutató; f, Javítások; g, Tartalomjegyzék, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1915.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
