| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | orosz |
| Készítés ideje | 19. század második fele |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon papírlemezre ragasztva |
| Méret | 38 x 24 cm |
| Szignó | lent, jobbra: I. S. (cirill betűkkel) |
| Leltári szám | 78.6.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Ivan Ivanovics Siskin, a 19. századi orosz tájképfestészet egyik leghíresebb alakja, Szentpétervárott és Nyugat-Európa több nagy művészeti iskolájában képezte magát. Visszatérve hazájába az orosz táj festője, majd a tájképfestés szentpétervári professzora lett. Tagja volt annak az akadémiai kötöttségek ellen 1863-ban fellázadt orosz művészcsoportnak, amely 1870-ben megalapította a peredvizsnyikek néven is emlegetett Vándorkiállítási Társaságot. A társaság létrejöttének célja volt, hogy az orosz festők minél többfelé és minél nagyobb közönség előtt állíthassák ki műveiket, a nemzeti művészet megteremtése és annak a nép számára elérhetővé tétele érdekében. Ezek a vándorkiállítások hozták meg a 19. század második feléig a történelmi és a portréfestészet árnyékában létező orosz tájképfestészet első sikereit is.
Siskin, aki alapos természetmegfigyeléseinek köszönhetően jól ismerte az erdők mélyét és növényzetét, briliáns rajzoló volt, és ez a rajzos jelleg festményeit is jellemzi. Ő volt az első orosz művész, aki képein színes árnyékolást alkalmazott. Többnyire fenségesen nyugodt és epikusan terjedelmes képeket festett, változékony emberi érzelmek ritkán jelennek meg művein.
Izsák-Boda Bianka
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
