| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | német |
| Készítés ideje | 1895 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 261 x 228 cm |
| Szignó | lent, balra: F v Uhde |
| Leltári szám | 12.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Fritz von Uhde német festőművész kezdetben Munkácsy Mihály modorában festett előkelő zsánerképeket, később azonban áttért a vallásos festészetre és naturalista műveket alkotott. Nagy hatást gyakoroltak rá Max Liebermann és az általa megismert holland festészet szín- és fényhatásai. Uhde 1883-ban Münchenben telepedett le, ahol több vallásos képsorozatot festett. A téma újszerű felfogásával több magyar művészre gyakorolt hatást, köztük például Zemplényi Tivadarra, Poll Hugóra vagy Ferenczy Károlyra.
Bibliai jeleneteit kortárs alakokkal népesítette be. Krisztus életéből nem azokat a jeleneteket ábrázolta, amelyek részvétet keltenek a nézőben, a szenvedéstörténet teljesen hiányzik a sorozatból. Helyette azokra az epizódokra fókuszált, amelyekben Krisztus az emberek iránti részvétéről, szeretetéről tesz tanúbizonyságot.
Ilyen témát dolgoz fel a Jézus tanítása a hegyen is, mely a hegyi beszéd történetét ábrázolja. Jézus nyilvános beszédei közül ez maradt fenn a legteljesebben a Bibliában, bár valószínű, hogy inkább különböző beszédek gyűjteményéről van szó. A kép Uhde első szabadba helyezett bibliai ábrázolása, a háttérből a lemenő Nap utolsó sugarai világítják meg a jelenetet.
Izsák-Boda Bianka
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3. rész, Új szerzemények. 1.füzet: a, Festmények; b, Festmények módjára kezelt műtárgyak, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1914.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 94-95., 107-108., 166. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
