| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | horvát |
| Készítés ideje | 1893 |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | márvány |
| Méret | 65 × 35 × 30 cm |
| Szignó | CIVIS.ROM. (talapzaton) |
| Leltári szám | 1643.U |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Robert Frangeš Mihanović szobrász és éremművész egyike volt azoknak a horvát alkotóknak, akik az 1896-os budapesti millenniumi kiállításon a horvátok művészeti pavilonjában állíthattak ki. Frangeš, bár a legifjabb szobrásznemzedékhez tartozott, a tárlat legméltatottabb szobrásza lett. Nem véletlen, hogy a magyar állam Vlaho Bukovać, Celestin Medović és Csikós Béla festményei mellett tőle is szerzeményezett az ekkor megalapított Szépművészeti Múzeum számára. A Római polgár című szobor a korabeli források alapján a horvát pavilon kiállításán a legnagyobb sikert aratta.
A szobor jelentősége abban rejlik, hogy ez az első idealizálásmentes pszichológiai portré a horvát szobrászat történetében. Frangeš az idős férfi arcát, akit a bécsi Kunstgewerbeschule gondnokának nagyapjáról mintázott, naturalisztikusan formázta meg. A műnek több változata is ismert, a budapesti alkotáson kívül Horvátországban több verziója megtalálható. Az egyes változatok fiziognómiájukban megegyeznek, néhány vonásukban azonban eltérnek a budapesti szobortól: például a hiányzó talapzatban, a mellkas megformázásában, vagy a ruha érdes és redőzött anyagában.
Izsák-Boda Bianka
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 102., 163. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
