| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | francia |
| Készítés ideje | 1964 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | kép: 48,5 × 37 cm |
| Szignó | jobbra lent: S. H. 64. |
| Leltári szám | 2016.8.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Courbet-tól Baselitzig. 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
2016 nyarán Hantaï Simon örökösei teljesítették a mester szóbeli végakaratát, és nyolc Hantaï-festményt adtak át a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének. A képek az ötvenes évek elejétől a kilencvenes évek közepéig terjedő időszakban készültek. Hantaï maga válogatta ki a képeket úgy, hogy a védjegyévé vált pliage-módszert illusztrálják a budapesti múzeumban. Az 1800 utáni gyűjtemény korábban vásárolta meg párizsi műkereskedelemben Hantaï egyik 1951–1953 között festett, a szürrealizmushoz közel álló fő művét.
A szürrealista mozgalom képviselőitől hamar eltávolodó Hantaï 1966-ban költözött a Fontainebleau melletti Meunbe. Az alkotói magányt a nagycsalád mozgalmas élete vette körül sok-sok muzsikával. Az 1967-ben készült festmények jellegzetessége, hogy a festékhasználat visszafogott, a festékfoltok nem emelkednek ki a vászon felületéből, a formák és a színek letisztultak. Ebben az időszakban Hantaïra nagy hatással voltak Henri Matisse kivágott formái (découpages).
Geskó Judit
Geskó, Judit (ed.), Hantai, Klee és más absztrakciók, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2022, 91. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
