
Domborműves tábla az athéni Héphaisztosz templom cellájának nyugati frízéből: kentaurharc
Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok
Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), Kr. e. 350 körül (eredeti) |
---|---|
Tárgytípus | gipszmásolat |
Anyag, technika | gipsz |
Méret | 280 x 101 x 72 cm |
Leltári szám | Ag.193 |
Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), A Mausszólleion, Mausszóllosz király síremléke , XII. terem |
Gipszmásolat az egykor a halikarnasszoszi Mausszolleiont díszítő, a Hekatomnida-dinasztia egyik nőtagját ábrázoló szoborról.
Az eredeti, British Museumban őrzött szobrot egyetlen márványtömbből faragták, amelyet az Athén melletti Pentélikon-hegyen bányásztak. Az álló nőalak testtartása méltóságteljes. Szandált, khitónt és himationt visel, amely kendőszerűen fedi a fejét, ahogy a görögöknél is szokás volt. Haja csigákba fésülve keretezi homlokát. Mindkét karját kinyújtja, de nem tudni, mit tartott a kezében. A szobor felülete eredetileg festett volt. Hagyományosan úgy vélik, hogy Artemiszia királynőt, Mausszóllosz testvérét és feleségét ábrázolja, ez azonban nem bizonyítható. Vélhetően az uralkodó dinasztia egyik nőtagja lehet.
A Kr. e. 350 körül faragott márványszobor 1857-ben került elő Sir Charles Thomas Newton brit régész bodrumi ásatásán a „Mausszólloszt” ábrázoló szoborral együtt. Az újabb régészeti megfigyelések szerint „Artemiszia” szobra a Mausszólleion középső részét körbevevő ión oszlopok között kapott helyet a Hekatomnida-dinasztia többi tagjáról készült szobrokkal együtt.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, no. 309. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.