![](https://www.szepmuveszeti.hu/app/uploads/2018/09/20833.jpg)
Usébti
Egyiptomi Gyűjtemény
Készítés ideje | Kr. e. 16-4. század (1539-332) |
---|---|
Tárgytípus | amulett |
Anyag, technika | jáspis |
Méret | 2,7 x 1,8 cm (1 1/16 x 11/16 in.) |
Leltári szám | 51.2617 |
Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A kicsiny amulett egy megkötözött lábú, hízott ökör háromdimenziós képét formázza. Jól kivehető az állat feje, füle, szeme, farka és hasa alatt összekötött lába is, míg a szarvat csak rövid formában megjelenítették meg. Ilyen amulettek jól kimutathatók az Újbirodalomtól a Későkorig terjedő időszakban. Az újbirodalmiak jellemzően építési depozitokból kerültek elő, olyan építmények, elsősorban templomok alapítási ajándékaiból, amelyeket a vállalkozás sikerének biztosítása érdekében helyeztek el az építmény alatt vagy mellett. Az ajándék így valódi ételáldozatot helyettesítő modellként szolgált az istenek jóindulatának megszerzése érdekében. A Későkorban sírokban, a múmiapólyák közé rejtve alkalmazták a megkötözött ökör formájú amuletteket áldozati ajándékként, hogy segítségükkel ellátmányt biztosítsanak a halott számára, ami kritikus fontossággal bírt a túlvilági életben. Az ökörnek kiemelt szerepe volt a temetési szertartás során is, ahol nem csupán ételáldozatként volt fontos, hanem megtestesítette azt az állatot is, amelynek mellső lába a múmia mágikus felélesztéséhez elengedhetetlenül szükséges volt. A sír bejáratánál a temetéskor végzett ún. szájmegnyitási rituálé alatt levágták egy marha mellső lábát, majd a még véres húst bemutatták a halott számára. Ahogyan ez a jáspisamulett, a legtöbb kötözött lábú ökröt formáló példány vörös színű anyagból készült, amely a vért és a húst szimbolizálta.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.