| Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), Kr. u. 2. század, Kr. e. 420—410 körüli szobor nyomán (eredeti) |
|---|---|
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 327 x 113 x 91 cm (plinthosszal) |
| Leltári szám | Ag.333 |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
| Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), Monumentális istenszobrok , C folyosó |
Egy kolosszális márvány Héra-szobor, az ún. Barberini Héra gipszmásolata.
A nőalak a jobb vállán összetűzött, finom anyagból készült khitónt visel, amely kissé lecsúszott a bal válláról. Köpenyét a csípője köré csavarta. Haja hátul kis kontyba van rendezve, fején diadémot (sztephané) visel. Jobb kezében hosszú nyelű jogart, baljában kerek áldozócsészét (patera) tartott. Az eredeti, Kr. u. 2. században márványból faragott szobor egy Iuno-szentély kultuszszobra lehetett. Mintaképét a Kr. e. 5. század végén, Kr. e. 420-410 körül készíthette a paroszi Agorakritosz. Lehet, hogy nem Hérát, hanem Aphroditét vagy Tükhét (Szerencse) ábrázolta. A császárkori szobrot Rómában, a Viminalis-dombon találták a 17. század első felében. Ma a vatikáni Musei Vaticaniban őrzik.
A gipszmásolat bronzhatású festése a klasszikus kori görög szobor bronz anyagát idézi.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, no. 232. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
