| Készítés ideje | 11.század közepe körül |
|---|---|
| Tárgytípus | kőfaragvány |
| Anyag, technika | Kemény, szürkésfehér, lyukacsos mészkő |
| Méret | 20,5 × 197 × 89,5 cm |
| Leltári szám | 54.320+54.321 |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A sződi római katolikus templom bejárati lépcsőjeként használt nagyméretű kőlapra 1953-ban, egy műemléki kiránduláson figyelt fel Csányi Károly. A faragvány ezt követően, 1954-ben a Szépművészeti Múzeumba, majd 1974-ben a mai őrzési helyére, Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményébe került.
A törésvonal mentén két darabból (ltsz. 54.320; ltsz. 54.321) összeillesztett téglatest alakú faragvány elülső, negyedhengertaggal bővített hosszanti oldalát két sorba rendezett palmetták díszítik. A faragvány végei, a hátoldala, valamint a teteje durván faragott, míg az alja, amit a másodlagos felhasználási helyén, a sződi templomban járófelületnek használtak, erősen kopott. E kopás miatt már alig kivehető a negyedhengertag alsó ívszegmensének egykori íve. A törés mentén jelentősen megsérült a faragott kőtömb felülete, míg az előoldalon, feltehetően a töréssel összefüggésben mindkét darabon jelentős anyaghiány mutatkozik.
A negyedhengertagot díszítő, két sorba rendezett palmettás kompozíciót felül keskeny, dísztelen perem zárja le. A felső sávban ötágú palmetták helyezkednek el (eredetileg összesen kilenc, ebből hét teljes, egy csonka, egy pedig hiányzik). A kopás miatt lekopott, vagy csak részben kivehető a palmetták tövét összefogó indagyűrű, illetve a palmettákat összekötő, a levelek alatt visszakunkoródó végű indaívek. A nagyfokú kopás miatt a kompozíció félpalmettákból álló alsó sávjából csupán a félpalmetták körvonalai, illetve az indaívekre felkapaszkodó levelek vájatai vehetők ki.
Maga a faragás meglehetősen durva, a palmettás dísz arányai pedig kissé nyomottak, ami még inkább szembetűnőbb, ha a sződi faragvány kompozíciós megoldásához és a palmetták kialakításához legközelebb álló veszprémi és pilisszentkereszti faragványokkal vetjük össze. Ez a stiláris kapcsolat határozza meg a kőlap készítési idejét, melyet a 11. század középső évtizedeire keltezhetünk, és amelynek az eredeti felhasználási helye a váci székesegyház 1077 körüli épülete lehetett.
Kutnyánszky Ildikó
Tóth, Melinda – Marosi, Ernő (eds.), Árpád-kori kőfaragványok: Katalógus, Az István Király Múzeum közleményei, István Király Múzeum; MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, Székesfehérvár, 1978, 18, 32, 76. o.
Horler, Miklós (ed.), Lapidarium Hungaricum: Általános helyzetkép 1., Lapidarium Hungaricum : Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye, Országos Műemléki Felügyelőség – Országos Tudományos Kutatási Alap, Budapest, 1988, 17. sz., 117.
Tóth, Sándor – Tóth, Melinda – Marosi, Ernő, Mikó, Árpád – Takács, Imre (eds.), Pannonia regia: Művészet a Dunántúlon 1000-1541, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1994/3, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994, 64-65. o.
Takács, Imre – Cséfalvay, Pál, Paradisum plantavit: bencés monostorok a középkori Magyarországon : kiállítás a Pannonhalmi Bencés Főapátságban: Exhibition at the Benedictine Archabbey of Pannonhalma
Benedictine Monasteries in Medieval Hungary, Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma, 2001, 261 o. (34. jegyzet), 408.
Marosi, Ernő – Galavics, Géza – Wehli, Tünde – Mikó, Árpád, Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Egyetemi könyvtár, Corvina, Budapest, 2001, 23. o.
Tóth, Sándor, Román kori kőfaragványok a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében, A Magyar Nemzeti Galéria szakkatalógusai I/1., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2010, . sz. (a-b).
Simon, Anna, “Bogyay Tamásnak tisztelettel. Tóth Sándor”, Ars Hungarica 4. (2012), 121–135 o., 127-128. o.
Marosi, Ernő, A romanika Magyarországon, Stílusok – korszakok, Corvina, Budapest, 2013, 37. o.
Suba, Katalin, 11. századi kőfaragványok a pilisi apátság területéről, Thesaurus mediaevalis B., Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2021, 13, 15. o., 8.
Barral, i Altet, Xavier – Lővei, Pál – Lucherini, Vinni – Takács, Imre (eds.), Művészet a középkori Magyarországon, Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2024, 103, 109. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
