| Készítés ideje | Kr. e. 1539–1292 körül |
|---|---|
| Tárgytípus | intaglió és hasonló tárgyak, pecsétlő, szkarabeusz, szkaraboid |
| Anyag, technika | szteatit (?), zöld mázzal |
| Méret | 0,5 × 0,7 × 1,1 cm |
| Leltári szám | 52.780 |
| Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A zöldes színű mázzal bevont, kőből kifaragott amulett felső része egy, a hasán fekvő, minden bizonnyal alvó kacsát formáz, amelynek az eredetileg a hátára fordított feje mára elveszett. Az ókori sírábrázolásokon gyakori motívumként megjelenő, a Nílus parti mocsárvidékben nyüzsgő kacsát – a krokodilhoz, a vízilóhoz, a halhoz, a békához, a majomhoz, a sündisznóhoz és más állatokhoz hasonlóan – a termékenységgel és az újjászületéssel kapcsolták össze. Az amulett aljára egy stilizált egyiptomi csörgőhangszert (szisztrumot) véstek, amelynek mindkét oldalára egy-egy ágaskodó ureusz-kígyó került. Ez a hangszer a gyakran tehénként vagy tehénfüleket és szarvat viselő nőként ábrázolt, ősi ég- és termékenységistennőhöz, Hathorhoz kapcsolódik, aki az élők és a túlvilágra igyekvők boldogulását is segítette. A hosszanti oldalán átfúrt amulettet eredetileg láncra fűzve vagy gyűrűbe foglalva viselték.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
