Disznóvágás Isaac van Ostade

A holland életképek jelentős részének nem csak elmesélhető, hanem tanító célzatú tartalma, általános értelmű jelképes üzenete is van. Számos képen látjuk viszont a halálra való meglehetően brutális emlékeztetésként a leölt, felhasított disznót. Vanitas-szimbólum a felfújt hólyag is, amely akármekkora is, bármikor kipukkadhat. A felhasított disznó ennek a csűrben játszódó jelenetnek is központi motívuma, és hozzá közel látunk egy kisfiút, aki a bejárati lépcsőn ülő kislány társaságában a hólyagot éppen felfújja. Ennek a résznek a megvilágítása a legerősebb, mert közel van a nyitott ajtóhoz, amelyen át a fény beárad. Homályban van ugyanakkor az a három férfi, aki a kút fölé hajolva mosakszik. A csűrnek padlóját és mennyezetét egyaránt látjuk, a tágas térhez képest oly kicsinyek az alakok, hogy egyiknek az arcvonásait sem tudjuk kivenni. Hangsúlyos a helyiség homálya és a benne uralkodó rendetlenség, mivel a köznapi cselekmény ilyen, a mindennapok paraszti tevékenysége által alakított környezetet kívánt. A számos részletet a laza ecsetjárás szinte lebegésben tartja. A színek között uralkodnak az okker és a barna árnyalatai, a színvilág monokrómiába hajlik. A festői virtuozitás egyik, a 17. századi holland művészetben különösen gyakori fajtája ez: hogyan lehet szűk, de gazdagon árnyalt színskálát alkalmazva kevéssel sokat kifejezni, átélhető, sűrű atmoszférát teremteni. A mindössze 28 évet élt Isaac van Ostade többek közt ezen a 21 éves korában festett képén tett tanúbizonyságot ebbéli tehetségéről.
©Tátrai Vilmos