| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | holland |
| Készítés ideje | 1700–1705 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 64 × 60 cm |
| Leltári szám | 51.2963 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1600–1700 és Brit festészet 1600–1800, XI. terem |
A 17. század végi holland portréfestészetben markánsan jelenik meg az a szociológiai jelenség, hogy a konszolidálódott polgárok, a puritánság eszményét maguk mögött hagyva elkezdenek arisztokraták módjára élni és viselkedni. Így válik számukra követendő mintává többek közt a francia udvari arcképművészet. Az amszterdami Jan Weenixnek ez a festménye is csupa mesterkéltség, szerepjátszás és pompa. Gyönyörködtetően látványos ez a festmény, csak az ábrázolt modellek lelkéről, személyiségéről nincs semmi közlendője. A három gyermek alkonyi homályba merült, kővázával és szoborral díszített kastélypark mellvédje mögött jelenik meg. Jan Weenix vadászcsendéleteivel aratta legnagyobb sikereit, és az ebben a műfajban való jártasságáról ezen a csoportportréján is tanúbizonyságot tesz. A mellvédre pompás keleti szőnyeg terül, a két fiú elegáns ruháját csipkesál, a kékruhás kislány haját tollas fejdísz ékesíti, és láthatunk a képen ölebet, gyümölcsöt, jókora papagájt és két énekesmadarat is. Korábban úgy vélték, hogy ezek az érzékletesen megjelenített motívumok egyben hosszú hagyománnyal bíró jelképek, az öt érzék szimbólumai is. Elképzelhető azonban, hogy jelen esetben a szerepük sokkal inkább dekoratív, és valójában nem hordoznak rejtett utalásokat.
©Tátrai Vilmos
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 767. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
