| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1523 körül (eredeti), 1900 körül (másolat) |
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 219 × 89,5 × 15 cm, 90 kg |
| Leltári szám | C.116.III.1985 |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Földszint, Reneszánsz Kőtár, Kőtár |
Lázó vagy Lászai János 1448-ban született, 1483-ban lett gyulafehérvári káplán, később kanonok, majd telegdi főesperes. Élete során zarándokutat tett Egyiptomba és Jeruzsálembe. 1512-ben ő építtette a gyulafehérvári székesegyház egyik északi, reneszánsz kápolnáját. 1517-ben érkezett Rómába, mint a San Pietro-bazilika magyar gyóntatója, és itt élt 1523-ig, amikor pestisjárvány áldozata lett. Sírja a Santo Stefano Rotondóban található. Sírlapján körben körirat: IO[HANNES] · LAZO · ARCH│IDI[ACONUS] · TRANSIL[VANIENSIS] · PANNO[NIUS] · PENIT[ENTIARIUS] · AP[OSTOLICUS] · DUM ·│ ANN[UM] · AGERET │ LXXV · OBIIT · XVII ·AUG[USTI] · M·D·XXIII (“Lázói János, erdélyi főesperes, pápai magyar gyóntató, élt 75 évet, meghalt 1523. augusztus 17-én.”); míg alul, a lábai alatt saját verse olvasható: Natum quod gelidum vides ad Istrum Romana tegier viator urna │Non mirabere si extimabis illud │ Quod Roma est patria omnium fuitque. (“Vándor, ha látod, hogy az, ki a fagyos Dunánál született, most római sírban pihen, ne csodálkozz: Róma mindannyiunk hazája.”)
A másolatot az 1896-os Millenniumi Ünnepségek Történelmi kiállítására készítették, innen került a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába, majd 1985-ben a Magyar Nemzeti Galériába.
Körirat: IO[HANNES] · LAZO · ARCH│IDI[ACONUS] · TRANSIL[VANIENSIS] · PANNO[NIUS] · PENIT[ENTIARIUS] · AP[OSTOLICUS] · DUM ·│ ANN[UM] · AGERET │ LXXV · OBIIT · XVII ·AUG[USTI] · M·D·XXIII
Felirat, alul, vízszintes sorokban: Natum quod gelidum vides ad Istrum Romana tegier viator urna │Non mirabere si extimabis illud │ Quod Roma est patria omnium fuitque.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
