A békét és harmóniát sugárzó pásztori tájat Bloemen élénk koloritja, valamint az atmoszférának, és az életnedvektol duzzadó vegetációnak már-már impresszionisztikus megfestése teszi vonzóvá. Ez a friss, természetközeli szemlélet vezette a kutatókat arra a feltevésre, hogy a mester kisebb képeit – Dughet-hez hasonlóan – “en plein air” festette.
Bloemen a figurák megalkotását leggyakrabban római kollégáira, pl. Carlo Marattára, Pompeo Batonira bízta. A festmény elegáns, passzív meditációba feledkezett alakjai is valószínuleg egyik festotársától, a római születésu Placido Costanzitól származnak, aki a dokumentumok tanúsága szerint 1737 és 1744 között dolgozott Orizzontéval.
A kép nemcsak témáját, hanem formáját tekintve is tipikus darabja Bloemen életmuvének. Egyrészt mert van párdarabja, és a mester muvei jószerivel “in coppia” készültek, másrészt, mert ún. “tela da imperatore” méretu (100x140cm), ami kedvelt formátuma volt a festonek.
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 69. o.
Szigethi, Ágnes – Nyerges, Éva – Ruzsa, György – Barkóczi, István – Tátrai, Vilmos, Tátrai, Vilmos (ed.), Old Masters’ Gallery; A Summary Catalogue of Italian, French, Spanish and Greek Paintings: Museum of Fine Arts Budapest 1, Budapest, 1991, 11. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
