| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | németalföldi |
| Készítés ideje | 1470–1480 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, tölgyfa |
| Méret | 147,2 × 108,4 cm |
| Leltári szám | 125 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A gótikus festészet szögletesre stilizált testtartásai, mozdulatai és drapériái, a ragyogó színek, a dekoratív részletek ötvösmunkára emlékeztető cizellált kidolgozottsága: a tölgyfatáblára festett képnek ezek a jellegzetességei a leginkább szembetűnőek már első látásra is. A Régi Képtár legjelentősebb alkotásai közé tartozó festmény bizonyára egy triptichon középső képe volt, és templomi oltárképként szolgált. A 15. századi Nématalföldön a Kálvária ábrázolásakor nem törekedtek a festők történeti hűségre, pedig tudott volt, hogy az ókori római birodalom korában és egyik provinciájában történt a Megváltó keresztre feszítése. Mind a ruhaviselet, mind a Jeruzsálemet megidéző város a háttérben a mű készülésével egyidejűek: mintha egy mai Kálvária-ábrázolás hősei mai viseletben és környezetben jelennének meg. A főszereplők közül a legtöbb ezzel együtt jól azonosítható. A fehér lovon ülő, páncélján arannyal szőtt köpenyt viselő férfi a megtért centurio. Gesztikulálva fordul feléje a hermelinnel bélelt vörös felsőruhába öltözött Pilátus. A baloldalt kezeit összekulcsolva Jézusra tekintő, különösen díszes ruházatú nőalak Mária Magdolna. Az ájult, összecsukló Máriát Szent János támogatja. Ritka motívum, hogy a félig háttal álló, turbános asszony, Jézus születésére emlékeztetve, Mária hasára teszi kezét. Szintén ritkán látható az a brutális jelenet, hogy egy létra tetején álló hóhér bárdjával lesújtani készül a Rossz Latorra. A háttérben kanyargó úton a Keresztvitel jelenetét pillantjuk meg.
©Tátrai Vilmos
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 493-494. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
