Földszint, Grafikai Kiállítótér - 2024. október 17. – 2025. március 16.
Biedermeier arcképek és enteriőrök kortárs reflexiókkal
// A Grafikai kiállítótér minden héten csütörtöktől vasárnapig az állandó kállításokra szóló belépővel látogatható, keddi és szerdai napokon zárva tart. //
A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében 2023-ban elindított sorozat legújabb fejezeteként tárlatunk azon kiállítások közé illeszkedik, amelyeken a közelmúlt szerzeményeit helyezzük gyűjteményi kontextusba, illetve kortárs és klasszikus művészet párbeszédébe. A mintegy 70 művet felvonultató tárlat magját Josef Kriehuber (1800–1876) elmúlt évtizedben vásárolt portréi alkotják, de a kiállításon Franz és Jakob Alt, Barabás Miklós, valamint Markus Schinwald és Zékány Dia alkotásaival is találkozhat a közönség.
A kiállított művek jellemző dokumentumai a biedermeier korszak gondolkodásmódjának. A portré műfajának demokratizálódása lehetővé teszi, hogy a képmásokon keresztül bemutassuk, hogyan gondolkodtak a 19. század első felében személyiségről, illetve az egyén és a társadalom viszonyáról. Ebben az időszakban a polgári otthonokat korábban sosem látott bőségben töltötték meg a családot megörökítő arcképek. A közép- és kispolgárság, amely politikai színtereken csak óvatosan hallatta hangját, életmódjában látványosan igyekezett a felsőbb osztályokat követni. A főúri portrégalériák mintájára nem csak a családfő, hanem család többi tagjának ábrázolása is általánossá vált. A tárlaton külön szekciót foglalnak el a „kép a képben” jelleggel ábrázolt kis méretű arcképek. Ez a miniatűr arcképekből álló gyűjtemény az elmúlt száz évben csak egy alkalommal került a közönség elé. Bemutatásukkal szenvedélyes gyűjtőjük, a nagylelkű adományozó, Perlep Procopius Olga előtt tisztelegünk.
A személyiség és a társadalmi pozíciók megmutatása a kor egy másik műfajára, az enteriőr – vagy szobaportré –ábrázolásokra is jellemző volt. E korszak egy pillanatra elhitette, hogy az otthon békéje nem csupán illúzió. A feszültségekről, társadalmi igazságtalanságokról, elnyomókról és elnyomottakról tudomást nem vevő közép-európai idillt azonban az 1848–49-es események pillanatok alatt összezúzták.
A biedermeier portréi – a jómódról árulkodó otthonokkal, tökéletes mosolyú ifjakkal, szelíd arcú leányokkal, és bölcsességtől sugárzó tekintetű aggokkal – a valóság megszépítésére tett kísérletek. Vágyak tükrei, amelyekben egy kor álmait és álmodozóit pillanthatjuk meg. Ha ennek tudatában vizsgáljuk ezeket a műveket, akkor egy korszak hű lenyomataivá válhatnak.
A biedermeier egy rég letűnt kifejezési mód, de témái nem vesztettek aktualitásukból. A kiállításunkon szereplő kortárs alkotók – Markus Schinwald és Zékány Dia – példát mutatnak egyrészt arra, hogy hogyan inspirálódnak múltbéli alkotásokból, másrészt arra, hogy egy egykor népszerű műfajban milyen érvényes gondolatok fogalmazódhatnak meg mai nyelven is. A klasszikus és kortárs művek párbeszéde így olyan értelmezési közeget teremt, amely aktualizálja a múlt eredményeit és időtlenné teszi a jelen kérdésfelvetéseit.
A tárlattal párhuzamosan a Magyar Nemzeti Galériában október 29-től Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a reformkori Magyarországon címmel a korszak festészetét bemutató nagyszabású kiállítás látható.
A kiállítás kurátora: Bodor Kata művészettörténész
Főtámogató és együttműködő partnerek:
