| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1310–1315 körül |
| Tárgytípus | freskó |
| Anyag, technika | leválasztott freskótöredék |
| Méret | 27 × 16,5 cm |
| Leltári szám | 30 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A firenzei Giotto di Bondone természethűségre törekvő, radikálisan új látásmódja évszázadokra meghatározta az egyetemes festészet irányát. Működésének egyik legfontosabb helyszíne az assisi San Francesco-templom volt, ahol több alkalommal is dolgozott.
Ez a freskótöredék a San Francesco alsó templomából származik: a főapszist egykor díszítő “Mennyei dicsőség” sokalakos kompozíciójának egyetlen fennmaradt töredéke. A nőalak átszellemült arccal tekint felfelé, mögötte balra egy női szent vagy angyal nyakának, hajának és dicsfényének részletei látszanak.
Bár a mű kiemelkedő kvalitását minden kutató elismeri, a legtöbben úgy tartják, hogy Giotto műhelyének egy tagja, talán tanítványa, Stefano Fiorentino festette. A könnyed természetességgel ábrázolt fejet Giotto korai műveihez képest kecsesebb arányok és kifinomult elegancia jellemzi. A gazdagon redőzött fehér kendőt a mester részletezően, minden apró gyűrődésre odafigyelve, rendkívüli műgonddal modellálta, maximálisan kihasználva a benne rejlő dekoratív lehetőségeket.
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 270-271. o.
Szigethi, Ágnes – Nyerges, Éva – Ruzsa, György – Barkóczi, István – Tátrai, Vilmos, Tátrai, Vilmos (ed.), Old Masters’ Gallery; A Summary Catalogue of Italian, French, Spanish and Greek Paintings: Museum of Fine Arts Budapest 1, Budapest, 1991, 114. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
