| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | német |
| Készítés ideje | 1530-as évek |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, nyárfa |
| Méret | 87 × 58 cm |
| Leltári szám | 132 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1250-1600, XV. terem |
Heródes börtönbe vetette Keresztelő Szent Jánost, amiért az szemére vetette, hogy együtt él testvérének, Fülöpnek a feleségével, Heródiással. Utóbbi ezért a Szent Jánost még a börtönben is tisztelő Heródessel ellentétben, Krisztus prófétájának életére tört. Az alkalom a király születésnapi lakomáján jött el, amikor Heródiás rávette a vendégeket táncával elbűvölő lányát, hogy jutalomként Keresztelő János fejét kérje. (Márk 6, 17-28) A kegyetlen kívánságnak engedelmeskedő lányt a biblia nem nevezi meg, csak Flavius Josephustól tudjuk, hogy Salome volt a neve.
Cranach Saloméja fagyos fölénnyel mosolygó hölgy, a festő kortársa. Fényűző eleganciája a szász választófejedelem udvarának 1530 körüli divatjához igazodik. Viselete -rafináltan szabott, sávokra tagolt, fűzőkkel szorosan a testre kötözött ruha, súlyos nyakláncok és nyakszorító, gyöngyös hajháló és körös-körül tollakkal megtűzdelt, vérvörös kalap – nem egyszerűen kihívó vagy hóbortos, hanem felerősíti a levágott fejben és a nő arckifejezésében egyaránt megjelenő szadisztikus jelleget. Az újtestamentumi történet ürügy, hogy egy előkelő dáma eljátssza az ármányosan hódító, de meghódíthatatlan, a férfinemre végveszélyt hozó nő szerepét. Az ablakban feltáruló táj sem biblikus: vadregényes német táj hegyi tóval, sziklára épített várossal, fenyőerdővel. A tiszta vonal hűvös tárgyilagossága és a minden sejtelmességet nélkülöző, alig árnyalt színek szintén a borzongató hatás mesterien alkalmazott eszközei.
©Tátrai Vilmos
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 162. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
