
Csendélet Römer pohárral, ezüstkancsóval, kenyérrel és osztrigával
Régi Képtár
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | francia |
Készítés ideje | 1646–1647 körül |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, vászon |
Méret | 68,8 × 91 cm |
Leltári szám | 708 |
Gyűjtemény | Régi Képtár |
Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1600–1700 és Brit festészet 1600–1800, VI. terem |
Claude Lorrain élete tündérmesét idéz. Tizenkét éves volt csak, mikor árvaságra jutván felkerekedett franciaországi szülőfalujából, és meg sem állt Rómáig. Nem állt mögötte több, mint rövidke inaskodás egy otthoni cukrászmesternél; műveltsége enyhén szólva hiányos maradt és olaszul sem tanult meg soha tisztességesen; mégis körülrajongta őt a nagyvilági, művelt arisztokrácia, s képei oly nagy becsben álltak, hogy hamisításuk kiterjedt iparággá vált. Békés, visszahúzódó álmodozó létére példátlan sikereket ért el az intrika és irigység fővárosában. Még a dicsőség legádázabb ellenségét, az időt is megszelídítette: a 19. század legnagyobb tájfestői – a brit Turner éppúgy, mint a magyar Markó – még mindig Claude napfényét űzték minden képükön.
Mert ez Claude művészetének titka és veleje: a mindent átható, életet adó napfény. Akár képzeletbeli antik kikötőket fest, akár a Campagnát, vagyis a Rómát övező síkvidéket, a fény az, ami időtlen derűbe, aranykori ragyogásba öltözteti a látványt, és kozmikus dimenziót kölcsönöz a kis világoknak. Mintha Vergilius ókori idilljei elevenednének meg, pedig a vidék felett uralkodó reneszánsz várkastélyok jóval fiatalabbak. A rajzon pontosan azonosítható egy híres kastély, a La Crescenza, ami gyakorta szerepel Claude képein, s nyomában a későbbi mesterek (például Corot) is szívesen megfestették. Egyesek szerint ugyanez a kastély látszik a festményen is, de itt inkább ismerős részletekből összeálló, mégis képzeletszülte épületről lehet szó.
Vécsey Axel
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 144. o., 379.
Szigethi, Ágnes – Nyerges, Éva – Ruzsa, György – Barkóczi, István – Tátrai, Vilmos, Tátrai, Vilmos (ed.), Old Masters’ Gallery; A Summary Catalogue of Italian, French, Spanish and Greek Paintings: Museum of Fine Arts Budapest 1, Budapest, 1991, 136. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.