
Itáliai táj vadászokkal
Régi Képtár
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | itáliai |
Készítés ideje | 1686 körül |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, vászon |
Méret | 36,2 x 48 cm |
Leltári szám | 67.4 |
Gyűjtemény | Régi Képtár |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Ez a valamikor 1685 és 1690 között virtuózan, gyors ecsetjárással és világos színekkel megfestett olajvázlat ahhoz a mozaik dekorációhoz készült, amelynek a római Szent Péter bazilikához tartozó keresztelőkápolna előcsarnokát, egész pontosan az előcsarnok ovális kupoláját kellett volna díszítenie. A Baciccio-tervezte mozaik-dísz végül nem jutott el a kivitelezés szakaszába, és csak évekkel a művész halála után valósult meg, immár Francesco Trevisani alkotásaként.
A genovai származású, többek közt a szobrász Bernini hatása alatt dolgozó római művésztől, eredeti nevén Giovan Battista Gaullitól egy további olajvázlat is fennmaradt ugyanezzel a kompozícióval, nemkülönben egy pompás lavírozott tollrajz, amelyeket ma a düsseldorfi múzeum őriz. Az ízig-vérig barokk kompozíció főalakja a dicsfénytől övezett, felhők közt lebegő Krisztus, akinek oldalsebéből egy-egy sugárban vér illetve víz folyik. János evangéliumában (19, 34) olvassuk ugyanis, hogy a keresztrefeszített Jézusnak „egyik katona oldalába döfte a lándzsáját. Nyomban vér és víz folyt belőle.” Két angyal fogja fel díszes edénybe a vért és a vizet. Szintén lebegő angyalok tartják, mint a legszentebb ereklyét, a keresztet, két másik égi küldött pedig a hódolat és imádás gesztusával közeledik Krisztus kínszenvedésének eszközéhez. A jelenet egészében a hívők misztikus elragadtatása jut kifejezésre. Jézus széttárt karjai mintha vihart támasztanának, amely minden más szereplőt, transzcendens törvények szerint irányítva őket, sodró lendületű, örvénylő mozgásra késztet.
ⒸTátrai Vilmos
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.