Az egykori fővárostól, Szentpétervártól messze eső városkában, Vityebszk-ben született Chagall 1924-ben hagyta el végleg Oroszországot Párizs kedvéért. „A föld, amelyben művészetem gyökerezik Vityebszk; de művészetemnek úgy volt szüksége Párizsra mint egy fának a vízre.” – írta Chagall önéletrajzában életművének kettős, francia-orosz identitását találóan fogalmazva meg. Párizsban költőkkel és képzőművészekkel szoros barátságba kerülve alkalma volt a fauves, a kubizmus és a futurizmus közvetlen megismerésére. Művészete e baráti körnek sokat köszönhet: a költőknek több képcímét, a festőknek felszabaduló színvilágát és kubisztikus, szögletes formaképzését. A kisváros képében és az orosz szecessziót is megihlető a népmesei világban azonban a gyökerek is a felszínre törnek. A lebegő, fejét vesztő figura és a rózsaszín-vöröses, emberkét szoptató szamár mintha csak egy álomból vagy népmeséből bukkant volna elő. Az itt látható kompozíció az 1912-ben készült, „Oroszországnak, szamaraknak és másoknak” című fesménnyel (Musée d’ Art Moderne, Paris) mutat nagyfokú hasonlóságot, így elképzelhető, hogy annak kompozíciós vázlataként készült.
Bodor Kata
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
