| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1962–1975 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | szitanyomat, tükör |
| Méret | 126 × 70,5 × 2,5 cm |
| Leltári szám | 2017.9.U |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Courbet-tól Baselitzig. 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
Michelangelo Pistoletto az arte povera kiemelkedő alkotója. Legismertebb, emblematikussá vált műveinek alapja és hordozó médiuma a tükörfelület. Az ezüstösen csillogó képmezőre Pistoletto tárgyakat, figurákat fest vagy fotografikus képeket helyez. A kompozíció a környező tér kontextusától függően változik, folyamatos mozgásban van. A hétköznapi jelenetek tematizálása, kiemelése és stilizált felületre helyezése, illetve a fotografikus részletek alkalmazása a pop-art szellemiségét idézi. A tükrön felsejlő valós környezet és a ráhelyezett fotografikus kép szinte megkülönböztethetetlen egymástól. A Festőállvány részlete képpel című kompozíción a művész a festészettörténet egyik ismert motívumát helyezi új kontextusba: egy festőállványon egy táblakép hátoldala látszik, megidézve a művészönarcképek és a festészeti trompe l’œil hagyományát, a művészet „elanyagtalanodásának” korszakában kérdezve a hagyományos képalkotás sorsára és helyzetére.
Fehér Dávid
Ruttkay, Helga (ed.), Múzeumi Kalauz: Magyar Nemzeti Galéria, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2018, 263. o.
Radványi, Orsolya (ed.), Remekművek: Magyar Nemzeti Galéria, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2020/5, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2020, 118. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
