Krisztus a kereszten Szűz Máriával, Szent János evangélistával és Mária Magdolnával A Villa Pecco Mestere Felice Scotto (?)

A festményt kétségkívül ugyanaz a mester alkotta, akinek sokalakos, és a milánói Sant’Angelo templomból származó Kálvária-kompozícióját a Brera Képtára őrzi. Hogy név szerint ki ez a mester, biztosan nem lehet tudni, de akárki volt is, bízvást minősíthető a lombardiai Quattrocento egyik vezető egyéniségének.
A plasztikus modellálás és a dekoratív hatás egyaránt fontos a Kálvária festője számára. Krisztus teste, Mária, Szent János és a keresztet átölelő Magdolna arca, keze mintha viaszból lenne mintázva, a leplek pedig mintha keményítő anyaggal lennének átitatva: a testhez tapadó és az attól gyűrődve, domborodva elváló részek kontrasztja szándékoltan erőteljes. A kora-reneszánsz festők ugyanis szobrászi babérokra is törtek, bizonyítani akarták, hogy a térbeliség a síkban is érzékeltethető. Pompázóan szép a színkompozíció: a sötétkék háttér és a világítóan fehér test kontrasztja csakúgy, mint a köpenyek kékjének és vörösének megismétlése Magdolna öltözékén. Az utóbbi ruhája egyébként Máriáénál és Jánosénál világiasabb, inkább az 1500 körüli, mint a bibliai kort idézi. A formák tiszta tagolása már önmagában is ékessége a képnek, de ezt tovább cizellálják az arany dicsfények, finom rajzolatú hajtincsek, ruhaszegély-ornamensek, és leginkább az angyalok, kerubok szintén arannyal megrajzolt, légies, testetlen csoportja. A nagy valószínűséggel milánói illetékességű mesternek ismernie kellett már Leonardo újításait, ezekről azonban, kortársai többségéhez hasonlóan, még nem vett tudomást.

©Tátrai Vilmos