Az Ipar allegóriája Johann Heiss

Amikor barokk festők és grafikusok allegorikus témákat ábrázoltak, gyakran fordultak útmutatásért Cesare Ripa Iconologiájához, amely először 1593-ban, másodszor, immár fametszetekkel illusztrálva 1603-ban jelent meg. A Gazdaság (Economia) allegóriájáról ebben ezt olvassuk: „Tiszteletre méltó külsejű, érett asszony, fején olajágból font koszorúval. Baljában körzőt, jobbjában pálcát tartson, mellette pedig kormánylapát legyen.” A pálca „a gazda uralmát jelzi szolgái fölött. A kormánylapát pedig azt a gondoskodást és irányítást jelenti, amelyet az apának fiai fölött kell gyakorolnia. Az olajágból font koszorú azt mutatja, hogy a gazdaság gondos kormányzójának szükségképpen békességet kell tartania tulajdon házában. A körző arra int, hogy mindenkinek jól fel kell mérnie saját erejét, s ahhoz kell igazodnia mind a költekezésben, mind egyéb dolgokban, családja ellátása és fennmaradása érdekében.” (Sajó Tamás fordítása). Az augsburgi mester játékos derűvel kelti életre az elvont fogalmakat. A magasban, egy teraszos palota előtt három puttó lebeg, és szór rózsákat a főalakokra. Vázába helyezett pompás virágcsokor, homokóra, pénzeszacskó, nyitott háztartási könyv, konyhai eszközök, szövőráma és az otthoni munka egyéb kellékei élénkítik a kompozíciót. Az előtérben feltűnő két gyerek közül az, aki vesszőparipán lovagol, a lustaságot jelképezi, amire a teknősbéka és a homokóra is utal, míg az, aki buzgón varr, a szorgalmat. A kép párdarabja a Kereskedelem allegóriája (ltsz. 98.2.)
©Tátrai Vilmos