Jelmezterv a Csoporttervekhez Derek Jarman

Jarman az egyik legfontosabb angol avantgárd filmrendező, a filmkészítés minden hagyományával szakító radikális újító volt (Caravaggio, Jubileum, Wittgenstein, Blue). Művészettörténetet, történelmet majd festészetet tanult. 1967-ben a londoni Lisson Galéria társalapítója volt, a galéria nyitó kiállításán Keith Milow-val együtt mutatta be absztrakt tájképeit. Későbbi pályafutása során mindig fenntartott egy szobát a házában, ahol festhetett. A főiskola után figyelme egyre inkább a színpad- és jelmeztervezés felé fordult. 1968-ban Frederick Ashton elfogadta a terveit a Royal Ballet Jazz Calendar című új produkciójához, amelyben Rudolf Nurejev kapta a főszerepet. Ugyanebben az évben több további balett, opera és színházi előadáshoz készített terveket. Szívesen vonták be olyan darabokba, amelyekben a zene és a pantomim a kollázsszerű jelenetek szürreális színpadi látványára épül. A Jazz Calendar sikere nyomán John Gielgud a Don Giovanni díszletének és jelmezeinek elkészítésére kérte fel. “Úgy döntöttem, klasszikus forráshoz nyúlok vissza. Például Derain és Chirico egyszerű terveihez, ahhoz a korszakhoz, amikor a színpadkép tervezés valóban korszerű volt.”
A kritikák igen vegyesen fogadták a műfaji kísérleteknek teret adó produkciókat. Jarmant némelyek briliáns felfedezésként ünneplik, mások nem tudnak mit kezdeni az absztrakt geometrikus formák színpadon való megjelenésével. Az 1960-as évek végén született színpadi tervek – amelyeket a közönség többször láthatott önálló grafikai munkákként is különböző kiállításokon – utólag a film felé fordulás első lépéseként értékelhetők. Rendkívül artisztikus jelmezei és díszletei késztették arra Ken Russelt, hogy a film világába bevonja, és felkérje készülő filmjei látványterveinek elkészítésére. 1975-ben mutatták be Jarman első önálló játékfilmjét.

Tóth Ferenc