Su amulett

Az amulett Su istent formázza. Su a teremtést végző Atumból jött létre a világ megalkotásának első lépéseként, amikor Atum kitüsszentette. Su az üresség, a levegő, ami elválasztja a teremtés következő állomásaként létrejövő eget és földet. Az isten egyúttal tartja is az eget, Nutot, valamint elindítja és védelmezi ezzel a világ teremtését és a Nap ciklikus égi útját. Ez pedig a halotti szférában kiemelt fontossággal bírt. A halott Suval történő azonosulásakor megakadályozhatatlanná vált túlvilági útján az újjászületés felé. Emiatt kerültek a Su-amulettek a halott törzsének alsó részére, a múmiapólyák közé, de Su az élet támogatójaként a születésnél is mágikus amulettként szolgálhatott.
Su isten – Nut támogatásához – nyolc segítő alakot is teremtett magának, akiket Hehnek neveznek, és akiknek a neve ’örökkévaló’-t jelent. Su és Heh istenek összekapcsolódnak a világ teremtésének előmozdítása, örök fenntartása, valamint a napisten és a halottak újra és újra történő megújhodásának biztosításában. A kapcsolat a két isten ikonográfiájában is tetten érhető. Háromdimenziós ábrázolásokon – így az amuletteken – Su két karját felemelve tartja az eget szimbolizáló napkorongot, miközben fél térdre ereszkedve ül egy kicsiny talapzaton. Fejét – amelyen attribútuma, egy toll is látható – és lábát frontálisan ábrázolták. Hosszú háromosztatú parókát, álszakállat és rövid szoknyát visel. Ugyanakkor Heh is ülve és felfelé tartott karokkal szerepel az ábrázolásokon, habár őt jellemzően profilból jelenítették meg. Ezáltal a két isten elkülönítése nehéz, különösen a gyakran rossz minőségű amulettek esetében.
A kicsiny tárgy hátoldalán lévő háttámlában egy, a függesztéshez szükséges furatot is kialakítottak. Az amulettek leggyakrabban mázas egyiptomi fajanszból készültek, amelynek zöld színe is az újjászületést segítette. Ez a típusú Su-amulett viszonylag jó kvalitásával és a lapított napkoronggal a Későkorban volt jellemző.