Állómajom-amulett

Az álló Chlorocebus aethiops, azaz szavannacerkóf majmot ábrázoló fajanszamulett hasi része rovátkolással díszített. A szavannacerkóf kétoldalt erős szőrzettel keretezett, gömbölyű fejéről ismerhető fel. A prehisztorikus időktől ismert Egyiptomban, az Újbirodalomban azonban már biztosan délről és a feltehetően a mai Eritrea területén fekvő ókori Puntból importálták. A cerkóf gyakran a női elit házikedvenceként fordul elő ábrázolásokon és személyes tárgyak dekorációjaként is szolgált. Ugyanakkor a valóságban az állat póráz nélküli tartása veszélyes. A hímek viselkedése alapján az állat a férfiasságot is szimbolizálhatta, így amulettként hordva mágikus módon segíthette a reprodukciós ciklust: e világon a születést, a túlvilágon az újjászületést. Másrészről a nőstény cerkófok szokatlanul sokáig óvják kölykeiket, így az anyai gondoskodás is termékenységi asszociációkkal tölthette meg az amulettet, ahogyan a majom és a fajansz alapanyag zöldes színének szimbolikus jelentése is a megújulásra utal.
Az állat pozíciója jól tükrözi a cerkófmajom megjelenését: karja lábszárán fekszik, nyújtott lábát térdben megroggyantja, miközben hosszú farka támasztékként szolgál. Ezen vékony, ezáltal törékeny részek miatt, valamint a tárgytípus esetében jellemző mázas fajanszanyag stabilabbá tétele érdekében a lábak és a farok között megmaradt az anyagfelesleg, így a szobrocska alakja szögletes hatást kelt. Más hasonló amulettek alapján látható, hogy a viselőjük két, fémből készült zsinórral tovább stabilizálta a tárgyat: a majom hátulján lévő gyűrűn átfűzve egy másik függesztéket alakított ki a tényleges használat érdekében. A farkukon egyensúlyozó majmok formáját öltő szobrocskák a Harmadik átmeneti korból és az azt követő időszakból származnak, sok esetben Naukrátisz, Ciprus vagy Főnícia területéről.