
Tanulmány
1800 utáni Gyűjtemény
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | francia |
Készítés ideje | 1848-1850 körül |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, vászon |
Méret | 32,8 x 46 cm |
Szignó | lent, jobbra: Alfred de Dreux |
Leltári szám | 68.B |
Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Az állatfestőként, portrékészítőként egyaránt sikeres Alfred de Dreux művészetére Théodore Géricault volt alapvető hatással. Noha csupán gyermekkorában találkozott példaképével – aki nagybátyja, a szintén festő Pierre-Joseph Dedreux-Dorcy közeli barátja volt –, a fiatalon elhunyt romantikus festőhöz vezethető vissza De Dreux-nek a lovak és az állatábrázolás iránti rajongása, érdeklődése. Idővel a párizsi elegáns lovastársadalom kedvelt festője lett, Lajos Fülöp és III. Napóleon udvarától számos megbízást kapott. Divatos amazonokat, arisztokratikus sportembereket ábrázoló képei mellett önálló lóportrékat is készített, melyeken az állatokat egyazon részletességgel, empátiával festette meg, mint emberi modelljeit.
A kis méretű, barnás tónusú festményen két, fához kötött paripa álldogál. Semmi nem vonja el a figyelmet az őszi erdő szélén pihenő állatokról, csupán két apró alak vonul el a háttérben. De Dreux a tőle megszokott festői érzékkel adta vissza a két telivér anatómiai részleteit, a nemes állatok fej- és testtartását, fényes szőrzetét.
Kovács Anna Zsófia
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 2.rész. A Nemzeti Múzeum sorozatai 1.füzet: a, A Pyrker-képtár; b, A József Magyar-képtár; c, A Széchenyi Általános-képtár, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1909.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 153. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.