Szívamulett

Az ókori egyiptomiak számára a szív a gondolkodás központja, az érzések és cselekedetek irányítója volt. A halott életének tetteire emlékező szerv jelentős szerepet játszott a halottak túlvilágra jutásában. A szív mérlegelése alkalmával a halott szívét mérlegre helyezték, míg a mérleg másik serpenyőjébe egy Maat-toll, azaz az igazság szimbóluma került. Eközben a halott negatív konfesszióval tanuskodott arról, hogy életében nem követett el bűnöket. Ha a mérleg nem mozdult, a halott továbbléphetett a túlvilágra. Az egyiptomiak ezért szívamulettet helyeztek a szív közelébe, a múmiapólyák közé, így akarták biztosítani, hogy a mérlegeléskor a szív pozitív válaszokat adjon. A szívamulettek a Halottak könyve megjelenését követően, az Újbirodalom után kezdtek széles körben elterjedni, majd jelentős szerepet töltöttek be a temetkezési eszközök között egészen a fáraónikus kor végéig.
Az szívamuletteket, ahogyan ezt adarabot is, egy felső részükön szélesebb tojásdad edényke formájában jelenítették meg, két oldalukon egy-egy fogantyúszerű, talán a vénákat és artériákat jelző elemmel, a tetejükön szélesedő és lapos lezárású peremmel. A termékenységet és megújhodást szimbolizáló zöld kőből készült amulett tetején a felfüggesztéshez alkalmas furatot is kialakítottak.