| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | belga |
| Készítés ideje | modell: 1895 előtt; márvány faragás: 1895 előtt |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | márvány |
| Méret | 78,5 × 58 × 43 cm, 171 kg |
| Szignó | a bal válla alatt, a hátán: Ch. Van der Stappen |
| Leltári szám | 1546.U |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Charles van der Stappen úttörő jelentőségű alkotóként próbálta megszabadítani a belga szobrászatot az akadémizmus béklyóitól, és a fejlődés útjára terelni. Művészete a természet szeretetén alapult, ihletet a letisztult világos formákból merített. Nyugalmi állapotban ábrázolt figuráit szuggesztív erővel örökítette meg. Alakjait egyfajta szigorú báj jellemzi. A szobrok mellett iparművészeti alkotásokat, valamint dekoratív munkákat készített aranyból és elefántcsontból, sőt jelmez- és ékszertervezéssel is foglalkozott.
A zsarnok rögeszme című, heroikus hatású munkája kifejező formalátásának mintapéldája. A talapzaton megjelenő három szimbolikus alak az ábrázolt figura lelkiállapotát, az őt gyötrő gondolatokat érzékeltetik. A szobrot a magyar állam 1897-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum számára a Képzőművészeti Társulat tavaszi nemzetközi kiállításáról. A későbbiekben más címváltozatokkal is szerepelt, például A dölyf vagy A gőg. Eredeti francia címe – Impérieuse chimère (Zsarnoki kiméra) – a szimbolizmus művészetéhez méltó, elvont, többértelmű elnevezés.
Izsák-Boda Bianka
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 102., 164. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
