
Antropoid koporsó
Egyiptomi Gyűjtemény
Készítés helye | Egyiptom |
---|---|
Készítés ideje | Kr.e. 4–1. század |
Tárgytípus | szobor |
Anyag, technika | Mészkő |
Méret | 19 x 22 x 7 cm |
Leltári szám | 60.11-E |
Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Ókori Egyiptom, Templomok és istenek |
A fején kettős tolldíszt viselő, hosszú csőrű szürke gém alakját mitikus képzetek övezték. Amikor a kiáradt Nílus vize lassan visszahúzódott medrébe, ez a madár az elsők között jelent meg az újra kibukkanó halmocskák tetején. A hajnali fényben a madár kecses alakja a víztükörből felbukkanó hajnali napkorongra emlékeztette az egyiptomiakat. Kultuszának központja Héliupolisz, a napisten szent városa volt. Nem véletlen tehát, hogy a főnixmadár a keletkezés, újjászületés szimbólumává vált.
A hajnali nap sugaraival együtt felbukkanó madár alakja természetszerűleg kapcsolódott Ozirisz mítoszához és ezáltal az egyiptomi túlvilághithez. Egyes ábrázolásokon Ozirisz atef-koronáját viseli fején, s a Halottak Könyve szövegeiben is fontos szerepet játszik. A múmiára helyezett főnixmadár a túlvilági lét szempontjából fontos, mágikus segítséget jelentett az elhunyt számára. Az itt látható táblában kimélyített negatív forma ilyen amulettek készítésére szolgált: a viaszból vagy gipszből megmintázott madár került a múmiapólyák közé.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.