A nyugalom ősi tanyája Sir Alfred East

East a harmincas éveinek második felében fordult a festészet felé. Művészeti tanulmányait a Glasgow School of Arton végezte, majd Párizsba utazott, ahol felfedezte Jules Bastien-Lepage naturalizmusát és a barbizoni mesterek, Jean-François Millet és Jean-Baptiste Camille Corot festészetét. Párizs és Barbizon után bejárta Japánt, Itáliát, Spanyolországot, Marokkót, Egyiptomot és Szicíliát. Néhány év alatt vált Nagy-Britannia vezető tájképfestőjévé, 1906-tól a Royal Society of British Artists elnöke. Nemcsak festett, de cikkeket is írt, 1906-ban pedig megjelent tájképfestészetről szóló könyve, The Art of Landscape Painting in oil colour címmel.
A nyugalom ősi tanyáját karrierje csúcsán, 1897-ben állította ki először Manchesterben, 1901-es Budapestre érkezése előtt. A festmény előterében egy csónakon érkező alakot – talán halászt vagy vadászt –, a tóparton pedig kacsákat láthatunk. A háttérben egy ódon épület sziluettje körvonalazódik, ablakaiból fényesség árad. A helyszín valószínűleg egy malomtó, de a mű East westminsteri stúdiójában készülhetett. A visszafogott paletta és a kompozíció Corot hatását mutatja. A nagy méretű festmény sejtelmes, nyugodt hangulatával és különleges, visszafogott színvilágával ragadja meg a nézőt. Kisebb méretű változata ma Új-Zélandon, a Christchurch Art Gallery gyűjteményében található.

Somodi Anett