| Készítés helye | Egyiptom |
|---|---|
| Készítés ideje | Kr.e. 6–4. század |
| Tárgytípus | amulett |
| Anyag, technika | Egyiptomi fajansz |
| Méret | 3,7 x 1,3 x 0,87 cm (1 7/16 x 1/2 x 5/16 in.) |
| Leltári szám | 87.13-E |
| Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Ókori Egyiptom, Mindennapi élet |
Az amulettek alkotják az egyiptomi anyagi kultúra egyik legjellemzőbb tárgytípusát, melyek változatos anyagból készülve az ókori Egyiptom szinte minden kontextusában és korszakában megjelenhettek. Az amulettek általában kisméretű tárgyak, melyek formájuk, anyaguk, illetve színük révén nyújthattak mágikus védelmet viselőjüknek a mindennapi életben, a sírba helyezve pedig a halál után a túlvilágon is.
A dzsed-oszlop hieroglif jelként, illetve jellegzetes kultusztárgyként már a korai időktől létezett Szokarisz, majd Ptah istenhez kapcsolódva, a stabilitás és állandóság szimbólumaként. A 18. dinasztia korától az amulett Ozirisz isten alakjához kötődve – a hátgerincét szimbolizálva – fontos temetkezési amulett-típussá vált. A fajanszból készült, különösen részletes kidolgozású dzsed-amulett – egyes részletei alapján – a Későkorra datálható.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
