| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1901 |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | bronz |
| Méret | 14,3 × 19 × 7 cm |
| Szignó | hátul: Guss v. H. Noack Friedenau |
| Leltári szám | 2198.U |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
August Gault a 19. század egyik legjelentősebb állatszobrászaként tartjuk számon. Tanulmányait a hanaui állami rajzakadémián kezdte, majd a berlini művészeti akadémián folytatta, közben egy ötvösműhelyben is gyakorlatot szerzett. Kedvenc témájára már berlini tanulóévei alatt rátalált az állatkertben, ahol teljesen lenyűgözte az állatok viselkedése: vázlatain egy-egy jellegzetes mozdulat megragadására törekedett. Ennek köszönhette a lehetőséget, hogy a Reinhold Begas szobrász által tervezett Vilmos császár emlékmű oroszlánjain dolgozzon. Római tanulmányútjáról hazatérve a berlini Secession alapító tagja lett, később a város művészeti életének meghatározó alakjává vált, és alkotásait Paul Cassirer neves berlini műkereskedő értékesítette.
Pályája kezdetén a naturalizmus hatott rá, érett stílusára azonban a stilizáltság jellemző. A Kandúr című kis méretű alkotásából mindössze tizenöt példányt öntetett. A háziállat dinamizmusát, természetét tökéletesen kifejezi a púpos hát, felemelt farok és a lábak helyzete. A szobrot először 1901-ben mutatta be a Secession kiállításán, néhány év alatt minden példánya elkelt. Kisebb eltérésekkel Gaul halála után újraöntették.
Somodi Anett
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 118., 170. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
