| Készítés ideje | Kr. e. 390 körül |
|---|---|
| Tárgytípus | váza |
| Anyag, technika | vörösalakos, agyag |
| Méret | magasság: 37,2 cm; átmérő: 38,1 cm |
| Leltári szám | 2018.1.A |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Klasszikus ókor, Az ókori Mediterráneum |
A magas talpkorongra illesztett test alig ívelt, a szájperem kihajlik. A vízszintesen álló fülek vége felfele hajlik.
A kratér egyik oldalán dionysosi thiasos látható: két satyros között ábrázolt mainas elragadtatott tánca. A hosszú chitónba öltözött és felékszerezett mainas kezében thyrsos és kézidob. Előtte ferdén álló, éppen eldőlő thyrsos. A két satyros meztelen, de sarut és sok ékszert viselnek.
A váza másik oldalán hosszú ruhába öltözött, szintén felékszerezett, thyrost tartó nőalak. Vele szemben köpenyes ifjú áll. Bal kezében lándzsa, amelyre koszorú van felakasztva, jobbjában phialé, amelyet a nőalak felé nyújt.
A képmező főlött babérág fut körbe, alatta pedig harántkeresztekkel tagolt meander. A fülek alatt palmetták.
A váza a Louvre K240-csoportba tartozik. Ennek vázái részben Szicíliában, részben pedig Poseidóniában (Paestum) és környékén kerültek elő. Valószínű, hogy a csoport névadó mestere, a Louvre K240-festő Szicíliából települt át Poseidóniába, és főszerepet játszott a paestumi vörösalakos vázafestészet megalapításában.
Vandlik, Katalin, Corpus vasorum antiquorum. Hongrie. Fascicule 4., Budapest, Musée des Beaux-Arts, Corpus vasorum antiquorum 4, “L’Erma” di Bretschneider, Roma, 2023, 37–38. o., 28–29. tábla.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
