| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | francia |
| Készítés ideje | modell: 1900 körül; öntés: 1902-1910 között |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | bronz |
| Méret | 28,5 × 14,5 × 13,5 cm, 4 kg |
| Szignó | A figura bal combja alatt az ûlõkén igen elhalványult ovális bemélyedésben számjegy(?): 15(?) |
| Leltári szám | 4990.U |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Courbet-tól Baselitzig. 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
Maillol szobrainak kizárólagos témája a női test, minden rejtett irodalmi vagy allegorikus jelentés nélkül. Ha olykor mitológiai címet ad kompozícióinak, azzal csupán az antik szobrászati hagyományok örökségére utal. A híres műkritikus, Octave Mirbeau lelkesedéssel emlékezett vissza a Léda című kis kompozícióra, amelynek egy példányát Ambroise Vollard galériájában, az 1902-ben megrendezett kiállításról vásárolta. Mirbeau idézi a művészt, aki elmondta, hogy eredetileg a hattyú (amelynek képében Zeusz a görög mítosz szerint Lédát megközelítette) szintén hozzátartozott a kompozícióhoz, de miután nem jól sikerült, elhagyta. Így végül csak a nagyon érzékletes gesztusok és jelzések utalnak a történet másik szereplőjére. Mirbeau megmutatta a szobrot Auguste Rodinnek is, akiből szintén elismerést váltott ki: „Ami Maillolban csodálatos, de azt is mondhatnám, örök érvényű, az a mesterségbeli és szellemi tisztaság, világosság, egyértelműség.”
A Lédával aratta Maillol az első komolyabb sikerét, és ez lett az egyik legismertebb szobra. Julius Stern bankár és műgyűjtő 1904-ben vásárolta meg Vollard-tól azt a példányt, amely később a Szépművészeti Múzeumba került.
Tóth Ferenc
Illyés, Mária, Verő, Mária (ed.), XIX. századi francia művek, A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei/The Collections of the Museum of Fine Arts, Budapest 4, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2001, 168-170. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
