| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | horvát |
| Készítés ideje | 1894 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 300 x 215 cm |
| Szignó | lent, középen: Vlaho Bukovac Zagreb 1894 |
| Leltári szám | 7.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Vlaho Bukovać, a nemzetközileg legsikeresebb horvát festő, a budapesti 1896-os millenniumi kiállítás „horvát műcsarnok”-nak nevezett pavilonjának főrendezőjeként maga is több művel képviseltette magát a tárlaton. A Dubravka című képet a magyar kormány innen vásárolta meg az ekkor alapított Szépművészeti Múzeum számára.
A kép Ivan Gundulić dalmát költő Dubravka című pásztorjátékának 1628-as ősbemutatóját örökíti meg. A horvát nemzettudat szempontjából fontos színpadi mű azt az ősi mítoszt dolgozza fel, mely később Raguza (ma Dubrovnik) felszabadulásának allegóriájává vált.
A magyar–horvát viszony az Osztrák–Magyar Monarchia e két tartománya közti 1868-as külön kiegyezést követően sem volt kiegyensúlyozott. Erre utalt az egyes művek témája is az Ezredéves Kiállítás horvát pavilonjában. A Dubravka című kép például jeles személyiségek felvonultatásával a horvát kulturális fejlődést hivatott demonstrálni. A vörös baldachin alatti piros köpenyes férfi Ivan Gundulić, a bemutatott dráma szerzője, az erkélyen tapsoló férfi pedig maga a festő.
Izsák-Boda Bianka
Zidić, Igor, Vlaho Bukovac: kosmopoliet uit Kroatië, Waanders, Zwolle.
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3. rész, Új szerzemények. 1.füzet: a, Festmények; b, Festmények módjára kezelt műtárgyak, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1914.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 102., 163. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
