| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | francia |
| Készítés ideje | modell: 1875-1976; öntés: 1900 |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 181,5 × 66 × 51 cm |
| Szignó | A talapzaton jobbra, elöl, a figura bal talpa mellett: Rodin. |
| Leltári szám | 1987.U |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Auguste Rodin pályája kezdetén Párizsban, majd Brüsszelben dolgozott díszítőszobrászként. 1877-ben az addig szinte ismeretlen művész a belga fővárosban A legyőzött ember címen mutatta be a később Az Érckor néven ismertté vált életnagyságú gipsz férfialakot. Az első címváltozat a francia–porosz háborúban elszenvedett vereséget idézte, a későbbi – az eredeti politikai jelentést kitágítva – viszont inkább a tudatára ébredő emberre utalt. A szobor bemutatása váratlan meglepetést és azonnal nagy visszhangot keltett. A férfialak voltaképpen előzmény nélküli, finoman modellált, érzéki megformálását látva néhány kritikus részéről el is hangzott a vád: a művész közvetlenül az élő modellről vehette le a negatív formát, amely után az öntvény készült.
Térey Gábor, az Országos Képtár igazgatóőre az 1900-as párizsi világkiállításon figyelt fel az akkor már ünnepelt mester munkáira. A budapesti múzeum számára ezt követően megrendelt gipszöntvény külön kérésre kapott bronzszínű patinát. A felület mesteri kidolgozása, ragyogó árnyalatai mellett az életnagyságú alak különleges öntési technikája révén ritkaságnak számít Rodin valamennyi patinázott gipsze között.
Tóth Ferenc
Illyés, Mária, Verő, Mária (ed.), XIX. századi francia művek, A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei/The Collections of the Museum of Fine Arts, Budapest 4, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2001, 118-121. o.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 111-112., 166. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
