Táncosnő Franz von Stuck

Stuck szobrászati öröksége elenyésző festői életművéhez képest, mindössze 14 szobor és ugyanennyi dombormű fűződik nevéhez. 1891-ben debütált szobrászként Atléta című alkotásával, melynek egy példányát még 1893-ban megvásárolta a magyar állam. Párdarabját, a Táncosnőt a művész évekkel később, 1897-ben alkotta. Míg az Atléta arcvonásaiban állítólag magát Stuckot fedezhetjük fel, a Táncosnőhöz az amerikai Mary Lindpainter állt modellt, akit a festő a szobor születésének évében vett feleségül. A kerek talapzaton álló nő testét erősen csavart pózban láthatjuk. Mozdulatai, ruharedői a szecesszió könnyed, áramló vonalvezetését mutatják, mégis mintha nem könnyed táncmozdulatot látnánk, hanem egy forgás kimerevített pillanatát. A nő arcvonásai, haja klasszikusan stilizált, antik görög szobrokat idéz. A két kis méretű szobor kiemelkedően fontos helyet foglalt el az életműben. Egy-egy példánya Stuck új müncheni villájának műtermében kapott helyet, majd onnan kerültek át híres „Bűn-oltárának” részeként egy-egy fülkearchitektúrába. A házaspárról mintázott dekoratív szobrok a női kecsesség és a férfierő szimbólumaiként is értelmezhetők.

Somodi Anett